Fogalomtár

Angliai csata A német és az angol légierő között vívott légi háború 1940. augusztus-szeptember között. Célja az angol légierő és a hadiipar megsemmisítése, valamint az angol légtér fölötti német ellenőrzés kialakítása volt, hogy előkészítse az Oroszlánfóka (Seelöwe) műveletet, azaz Anglia meghódítását. Hitler elrendelte az angol polgári célpontok (elsősorban London) terrorbombázását, hogy megtörje a brit lakosság morális tartását. A légi háborúban a Luftwaffe végül súlyos veszteségeket szenvedett, ezét Hitler feladta Anglia megszállásának tervét. A küzdelem így angol győzelemmel zárult. Anschluss Ausztria és Németország egyesülése, amely 1938 márciusában következett be, amikor a német hadsereg bevonult Ausztriába.  Attila hadművelet 1942 végén a vichyi Franciaország német megszállása. Állambiztonsági Rendészet Más néven magyar Gestapo: 1944 tavaszán német segítséggel felállított politikai rendőrség, amely Hain Péter vezetése alatt leginkább a magyar zsidók letartóztatásáról, megkínzásáról és kirablásáról vált hírhedtté.         Árja Náci ideológia szerint felsőbbrendű, értékes fajhoz tartozó, nem zsidó ember. Barbarossa-terv A Szovjetunió lerohanásának német haditerve, amelynek megvalósításához a német hadsereg 1941. június 22-én kezdett hozzá. A harcokban Németországon kívül Olaszország, Románia, Szlovákia, Magyaro. és Finnország is részt vett. A hadműveleteknek három fő csapásiránya volt: északon Leningrád, középen Moszkva, délen pedig a Krím félsziget elérése. A szovjet hadsereg ellenállása, a hatalmas távolságok és a rossz időjárási viszonyok miatt a német hadsereg kudarcot vallott. Berlin-Róma-tengely 1936 novemberében kötött német-olasz egyezmény, melyben Hitler és Mussolini megegyezett, hogy a két állam összehangolja külpolitikai lépéseit. Az egyezményhez 1939 márciusában Spo. is csatlakozott. Blitzkrieg Villámháború, villámhadjárat. Ezzel a névvel illették azt a németek által hadviselést, miszerint az ellenséges frontvonal leggyengébb pontján hajtanak végre páncélos áttörést tüzérségi és légi előkészítés után. A nagy sebességgel előretörő páncélosékeket követik a motorizált egységek és a gyalogság. A páncélosok később legyezőként szétnyílnak, és bekerítik az ellenséget. Ezután a páncélosékek ismét továbbnyomulnak és egyre nagyobb területeket kerítenek be. A villámháború igazi erénye a sebessége, az ellenség nem rendelkezik elég idővel ahhoz, hogy megerősítse vagy átcsoportosítsa a csapatait. Bolsevikok (orosz = többségiek) Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártból 1903-ban Lenin vezetésével kivált marxista csoport, amely forradalmi úton akarta megszerezni a hatalmat Oroszországban. Az 1917. októberi forradalom során puccsal magukhoz ragadták a hatalmat, ezt követően leszámoltak a politikai ellenfeleikkel, és egyidejűleg véres polgárháborúban visszaverték a cári a cári rendszer restaurálására törekvő orosz és külföldi csapatokat. 1922-re egyeduralomra tettek szert, és totális diktatúrát vezettek be Oroszországban.  Casablancai konferencia Roosevelt és Churchill 1943. január 14-24. közötti találkozója, amelyen a szövetségesek megállapodtak szicíliai partraszállásról, és megegyeztek, hogy a háborút Németország teljes legyőzéséig (feltétel nélküli kapituláció) folytatják. Citadella-hadművelet A német hadsereg utolsó keleti támadó hadműveletének elnevezése, amelyet a Wehrmacht 1943. július 5-13. között a kurszki kiszögellésben hajtott végre. A kurszki ütközet (július 12.) a II. Vh. legnagyobb csatája volt, amelyben 2700 harckocsi, 1800 repülőgép és több mint 900.000 katona vett részt. Cseka (orosz Vszerosszijszkaja csrezvicsajnaja komisszija po borbe sz kontrrevoljucijej i szabotazsem = Oroszországi rendkívüli bizottság az ellenforradalom és szabotázs elleni harcra) Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után létrehozott szovjet politikai rendőrség, élén Feliksz Dzerzsinszkij állt. Később többször átszervezték. Neve 1922-től Állami Politikai Hivatal (GPU, vezetője Dzerzsinszkij halála után Jagoda), 1934-től Belbiztonsági Népbizottság (NKVD, vezetője 1936-tól Jezsov, majd 1938-tól Berija), 1941-től Állambiztonsági Népbizottság (NKGB, majd 1946-tól Állambiztonsági Minisztérium (MGB, amit Berija mint miniszter irányított. A szervezet a sztálini diktatúra legfontosabb elnyomó gépezete volt, amely széleskörű jogosítványokkal rendelkezett a rendszer valóságos és vélt ellenségeivel szemben (nyomozási jogkör, kiterjedt besúgóhálózat, saját börtönök és büntetőtáborok). Sztálin halála után KGB (Komityet Goszudarsztvennoj Bezopasznosztyi) néven szervezték újjá, ekkor az SZKP legszűkebb vezető testületének felügyelete alá került. A KGB belföldön és külföldön egyaránt fontos hírszerzői és információs feladatokat látott el, az 1970-es, 80-as években a világ egyik legnagyobb kémszervezetét és titkosrendőrségét működtette. DAK Deutsches Afrika Korps. A Rommel által vezetett 1941-43 között létezett Német Afrika Hadtest. Division Hadosztály. Két vagy több ezredből álló szervezeti egység, amely a seregtesteket alkotta. Egy hadosztály kötelékében általában 10-18 000 ember és/vagy 150-200 harckocsi és egyéb harcjármű szolgált (a feltöltöttség mértékétől függően). A hadosztályok feladatukat, felszerelésüket és felépítésüket tekintve lehettek: gyaloghadosztályok (Infanterie-Division), páncélos hadosztályok (Panzer-Division), páncélgránátos hadosztályok (Panzergranadier-Division) és hegyivadász hadosztályok (Gebirgs-Division). Egy hadosztályhoz a harcoló alakulatokon kívül számos más kisebb egység tartozott, amelyek a hadosztály működésének hátterét biztosították. Ilyen volt például a hadosztály parancsnokság, amely a hadosztály irányításáért és a magasabb parancsnokság közötti összekötetést biztosította. Ilyen nem kevésbé fontos egységek voltak még például a híradós, a hadtáp, egészségügyi, stb. alakulatok.  D-nap A normandiai partraszállás első napjának elnevezése (1944. június 6.) a "D" az angol disembarkation = partraszállás szó kezdőbetűjéből származik. Duce (olasz = vezér) Mussolini megnevezése, aki a Fasiszta Nagytanács elnöke és a miniszterelnök is volt egyben, vagyis az ő kezében egyesült a legfőbb végrehajtó hatalom.   Einsatzgruppe Szó szerint Bevetési Csoport: a Birodalmi Biztonsági Főhivatal parancsnoka által létrehozott, a megszállt szovjet területeken a németek számára "nem kívánatos" zsidók, cigányok és partizánok kiirtását végrehajtó speciális egységek. 1944 tavaszán a Geschke SS-ezredes vezetése alatt álló, Magyarországra bevonuló SS és rendőralakulatok gyűjtőneve.     Emancipáció Egyenjogúsítás, a zsidók és a zsidó vallás hátrányos megkülönböztetésének eltörlése.     Endlösung Végső megoldás: a zsidók fizikai megsemmisítésének, kiirtásának náci fedőneve. Ezred Az ezred több zászlóaljból, illetve parancsnoki és támogató alegységekből álló katonai egység. Több ezred tesz ki egy dandárt (2-4 ezred) vagy hadosztályt (3-6 ezred). Létszáma körülbelül 800 és 2000 fő között van, parancsnoka rendszerint ezredes.   Fajvédelem Radikális nacionalizmusra és antiszemitizmusra épülő, heterogén eszmerendszer, amely a Horthy-korszakban a nem zsidó magyarok helyzetének javítását a trianoni béke felülvizsgálatával, a zsidók társadalmi és gazdasági pozíciókból való kiszorításával, illetve szociális reformokkal kívánta elérni. Fallschrimjäger Ejtőernyős.     Fehérterror Horthy nevével fémjelzett, ellenforradalmi hadsereg tiszti különítményei által végrehajtott atrocitás-sorozat, amelynek vélt vagy valódi kommunisták és baloldaliak, köztük sok zsidó esett áldozatul 1919-1920-ban. Furcsa háború (fr. Drôle de guerre) 1939 szeptemberétől, Lengyelország német lerohanásától 1940 májusáig tartó időszak. Nagy-Britannia és Franciaország (Lengyelo. megszállása miatt) hadat üzent ugyan Németországnak, az említett időszakban mégsem kezdett katonai műveleteket, mivel abban reménykedtek, hogy Hitler, ha nem provokálják, a nyugati hatalmakkal nem fog háborúzni. Führer Vezér, vezető. Hindenburg 1934-ben bekövetkezett halálát követően az államfői és a kancellári funkciót összevonták és ezzel létrejött ez a tisztség. A Führer címet 1934-től kezdődően egészen 1945. április 30.-i haláláig Adolf Hitler viselt. Végrendeletében ezt a címet és a velejáró hatalmat Karl Dönitz admirálisra ruházta át aki csupán néhány hétig viselte azt. Maga a führer szó gyakran előfordult a katonai rendfokozatok elnevezésében is.   Gestapo Geheime Staatspolizei: a nácik titkos államrendőrsége. Gulag (orosz Glavnoje Upravlenije Lagerej = Táborok Főigazgatósága) A Szovjetunióban a sztálini diktatúra idején az NKVD igazgatósága alatt álló kényszermunkatáborok és üzemek, amelyekben több millió foglyot őriztek és dolgoztattak.  Gusztáv vonal A német hadsereg Rómától délre, Monte Cassino bencés apátság közelében kialakított védelmi vonala amelyet 1944. február-május között sikeresen védelmeztek, ezt követően viszont az angol-amerikai csapatok elfoglalták. Gyalogsági harckocsi Infantry tank. A brit terminológiában az erős páncélzatú (vagyis nem túl mozgékony), a gyalogság támogatására tervezett és használt harckocsi. Hitlerjugend Az NSDAP ifjúsági szervezete, melynek célja a német fiatalság háborúra való felkészítése volt. Horogkereszt A svastika, azaz a horogkereszt szanszkrit eredetű szó és kifejezetten pozitív jelentés tartalma van. Hitler ősgermán-árja jelképet látott benne és némi módosítás után (jobbra forgatta a kampókat, és a mozgás jelképezendő, a sarkára állította keresztet) a náci párt jelképévé tette. 1935-ben bevezetett az új nemzeti lobogó központi jelképe is a horogkereszt lett.   Luftwaffe A német légierő.   Maginot-vonal A franciák által a harmincas években épített erődrendszer, amelynek a német támadás ellen kellet volna megvédenie Franciaországot. Az vonal a belga határtól egészen az Alpokig húzódott. Célját azonban nem érte el, mivel a Wehrmacht az erőd elfoglalásának megkísérelése helyett, azt meg kerülve Belgiumon keresztül szállta meg Franciaországot (1940).   MP Military Police, Katonai Rendőrség   Népbíróság Háborús bűnök kivizsgálására Magyarországon létrehozott bírói testületek.   Nyilasok Szálasi Ferenc vezette szélsőségesen antiszemita, radikális jobboldali politikai mozgalom, amelynek jelvénye a nyilaskereszt. A több betiltás, újjáalakulás és pártszakadás után Szálasi 1944. október 15-én a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom vezetőjeként vette át a hatalmat német segítséggel. Panzer Páncélos, páncélozott. Általában a német harckocsikat és harckocsizó alakulatokat értették alatta. Raj A raj a legkisebb katonai egység elnevezése. Körülbelül 8-15 fő alkotja. Ranger Különleges katonai egység.   Revízió Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében elvesztett területek visszaszerzésének, a régi határok visszaállításának alapelve. Royal Air Force (RAF) Angol királyi légierő.     RSHA Reichssicherheitshauptamt: magyarul Birodalmi Biztonsági Főhivatal, a náci elnyomó apparátusokat (Gestapo, SD, stb.) egyesítő és irányító csúcsszerv, amelynek 1942-ig Heydrich, 1943-tól pedig Kaltenbrunner SS-tábornok volt a parancsnoka.   SA Sturmabteilung: magyarul Rohamosztag, a húszas-harmincas években a náci párt félkatonai tömegszervezete, amely a gyűléseken tartotta fent a rendet, valamint a politikai ellenfelek hasonló alakulataival csapott össze. 1933 után segédrendőrségként működött.     SEK Sondereinsatzkommando Eichmann: magyarul szó szerint az Eichmann Különleges Bevetési Egység. Az 1944. március 19-én Eichmann vezetésével Budapestre érkezett alakulat, amely a zsidók gettósítását és deportálását szervezte a magyar belügyi hatóságokkal együttműködve.     SD Sicherheitsdienst: magyarul Biztonsági Szolgálat, kezdetben a SS belső, később a náci párt és állam titkosszolgálata.     SS Schutzstaffel: magyarul Védő Osztag, eredetileg a náci párt elit fegyveres testülete. Szakasz A szakasz egy olyan katonai egység elnevezése, amely 2-5 rajból áll. Ez megközelítőleg 30-50 katonát jelent. Század A század több (2-8) szakaszból álló katonai egység. Egy század létszáma általában 75 és 200 fő között van, parancsnoka rendszerint százados, esetleg főhadnagy.   Vitézi Rend A Horthy Miklós kormányzóhoz hű társadalmi elit létrehozását hivatott szervezet, magyar "lovagrend", amelynek első világháborús megbízható veteránok lehettek a tagjai, akik vitézzé avatásukkor földbirtokot kaptak a kormányzótól.     Volksbund Magyarul Népi Szövetség: a magyarországi németeket képviselő és irányító, náci ideológiát valló nemzetiségi szervezet. Waffen-SS Magyarul Fegyveres-SS: a fronton harcoló önkéntes vagy sorozott SS-alakulatokat tömörítő fegyvernem. Szervezetileg a táborok őrzését ellátó egységek is ehhez tartoztak. A Waffen SS-ben majdnem egy millióan szolgáltak, köztük több százezer, különböző európai országokból érkezett önkéntes, besorozott, külföldi német származású (ún. népi német) katona, illetve szovjet hadifogoly.   Wehrmacht Magyarul Véderő: a német szárazföldi, tengeri és légi haderő összefoglaló neve. Zászlóalj A zászlóalj több századból álló szárazföldi katonai egység. Több (2-4) zászlóalj tesz ki egy ezredet vagy dandárt. Vannak önállóan és kötelékben működő zászlóaljak. Egy zászlóalj létszáma körülbelül 4-800 fő, parancsnoka rendszerint őrnagy, önálló zászlóalj esetén alezredes, esetleg ezredes. A harcoló alegységeken kívül több támogató alegységet (harcbiztosító és logisztikai alegységeket) és parancsnoki törzset is magában foglal. A zászlóalj szintű tüzér egységeket osztálynak nevezik. Zimmerit Anti-magnetikus anyag amellyel a német harcjárműveket borították 1943 nyarától kezdődően. A zimmerittel bevont járművekről a mágneses aknák egyszerűen lehullottak. 1944 szeptemberétől a zimmerit bevonatot elhagyták, mivel a mágneses tankelhárító aknák állandó felszerelésként szinte csak a Wermacht fegyverzetében szerepeltek, felhordása és száradása napokat vett igénybe. A fogalomtárat folyamatosan bővítjük.