1. óra: A holokauszt témájának bevezetése

1. Mit tudunk már, és mire keresünk választ?

• Ragasszuk fel a tábla melletti falra a "holokauszt" feliratú papírt, majd ragasszunk alá egy nagy csomagolópapírt (úgy hogy később még további két papírnak is maradjon hely) a "mit tudunk már?" felirattal.
• Kérjük meg a diákokat, hogy írjanak minél több gondolatot, ami a holokauszt szóval kapcsolatban eszükbe jut.
• 4-5 fős csoportokban hasonlítsák össze, hogy mit írtak, majd egy-egy ember a csoportokból foglalja össze a csoport munkáját és írja be a csoport által gyűjtött gondolatokat a "mit tudunk már?" feliratú papírra (ha valamit már egy előző csoport beírt, nem szükséges ismét felírni).
• Ismételjük meg az egészet a második, "mire keresünk választ?" kérdéssel.

2. Az elnevezés

• Előkészítés: készítsünk előre annyi kártyát az elnevezésekkel kapcsolatban, ahány diák van a csoportunkban (holokauszt, vészkorszak, soá, népirtás, lásd: Komoróczy Géza: Holocaust. A pernye beleég a bőrünkbe, Osiris, Budapest, 2000. 10-11.old.).
• Mindenkinek adjunk egy kártyát és kérjük meg, hogy olvassák el az azon szereplő definíciót, vagy gondolatot.
• Alakítsunk kis csoportokat azokból, akiknek különböző kártyáik voltak. A csoportok hasonlítsák össze a definíciókat és beszéljék meg, mi lehet az oka annak, hogy különböző emberek más és más elnevezést használnak ugyanarra az eseményre.
• Csoportonként egy-egy ember számoljon be róla, hogy miről beszélgetett a csoport.

2. óra: Előítélet és diszkrimináció

1. Identitás és csoporttagság

• A diákok rajzolják körbe kezüket: kívülre (messzebbre) azt írják le, ahogyan azok látják őket, akiket nem nagyon ismernek. Közelebb, de még kívülre azt, ahogyan azok látják őket, akik közel állnak hozzájuk és belülre azt, ahogyan ők látják saját magukat. Utána karikázzák be azokat, amilyennek szeretnék, hogy mindenki tartsa őket, és húzzák ki azokat, amiket szeretnék, ha nem gondolnának róluk. Arról is lehet beszélgetni, hogy mások (idegenek) általában azokat a dolgokat látják meg, amik nekünk nem olyan fontosak, és mi is így látunk másokat.

2. Diszkrimináció

• A fogalom definiálása kis csoportokban, majd együtt és egy lista összeállítása arról, aminek alapján lehet diszkriminálni.
• Ezután kis csoportokban beszélgessenek arról, amikor őket diszkriminálták, amikor szemtanúi voltak egy diszkriminatív szituációnak és egy olyan esetről, amikor ők diszkrimináltak. Általában erről nem szívesen beszélnek az emberek, de eddigre feltehetőleg már elég közel kerültek egymáshoz és a kis csoportokban sokkal könnyebb beszélni, mint mindenki előtt.
• Jéghegy: egy diszkriminációról szóló újságcikket, olvasmányt vitassanak meg kis csoportokban, majd rajzolják fel az ábrát. Ezt követően közösen gyűjtsön össze a csoport minél több okot, amelyek a háttérben lehetnek, mindig lejjebb menve és az okokat keresve. Vigyázzunk, nehogy előítélet-gyűjteményt kapjunk!

3. Következő óra előkészítése

A következő témákat adjuk ki vállalkozó diákoknak kiselőadásra (az előző években tanultak összefoglalása):

• zsidó vallás és hagyományok
• zsidó történelem az ókorban és a középkorban

Milyen tevékenységükért tartjuk számon a következő embereket?:

• Hajós Alfréd
• Korányi Frigyes
• Bánki Donát
• Vázsonyi Vilmos

3. óra: Zsidóság az újkorban

1. Mit tudunk eddig a zsidó vallásról, hagyományokról, történelemről?

• Gondolat-háló készítése a "zsidóságról": Osszuk az osztályt kisebb (4-5 fős) csoportokra (addig a kiselőadással készült tanulók olvassák át jegyzeteiket, ők ne vegyenek részt a feladatban), minden csoportnak adjunk egy csomagolópapírt, kérjük meg, hogy írják fel középre a "zsidóság" szót és gyűjtsenek össze olyan szavakat, amelyek kapcsolatban állnak ezzel a szóval!
• Minden csoport ragassza fel a falra saját gondolat-hálóját, egy csoport mutassa be a sajátját, a többi csoport csak azt tegye hozzá, ami még nem említettek.
• Kérjük meg kiselőadás tartó diákokat, hogy építsenek az összegyűjtött közös tudásra, így foglalják össze az eddig tanultakat a zsidó vallásról és hagyományokról, illetve a zsidó történelemről.

2. Emancipáció, integráció, asszimiláció

• Osszuk az osztályt három csoportba. Az egyik kapja az "egyenjogúsítás (emnacipáció)", a másik a "beilleszkedés (integráció)", a harmadik pedig a "beolvadás (asszimiláció") fogalmat. Először a kis csoportokban próbálják meghatározni a kapott fogalmat, és aztán gyűjtsenek példákat erre. Végül a teljes osztályban beszéljük meg a három fogalmat és említsünk néhány példát velük kapcsolatban. Mutassuk be az 1867-es emancipációs törvény fotóját.
• Tanár mutassa be a magyarországi integráció-asszmiláció és emancipáció folyamatát a zsidóság helyzetének változását a magyar társadalomban
• Mutassuk be Hajós, Korányi, Bánki és Vázsonyi képeit és kérjük meg a diákokat, hogy mondják el, milyen tevékenységük miatt tartjuk őket számon!